Múlt kedden éppen ültem az egyik órámon, mikor felvillant a telefonom, hogy valakitől üzenetet kaptam. Rápillantottam a képernyőre és láttam, hogy Pancsi az, egy Ryanair-es linket küldött. Egyből tudtam, hogy újabb olcsó repjegyet talált és ez eléggé felkeltette a kíváncsiságomat ahhoz, hogy 5 percre ne az órára figyeljek. Persze miután megláttam, hogy Valenciába szólnak a jegyek, az óra további része sem kötötte le a figyelmemet és azon töprengtem, hogy vajon elmenjek-e, 2 nap hiányzás a suliból bele fog-e férni. 3 órával később végül megvolt a repjegyünk és a szállásunk is.

Szombat délután indult a gépünk a santanderi reptérről. Mivel elég kicsi a repülőtér, ezért gyorsan túlestünk mindenféle ellenőrzésen, amit egyébként nem vettek annyira komolyan, mint máshol. Többen utaztunk viszont, mint azt gondoltuk volna, bár ez főként az egyik észak-spanyolországi rugby csapat 30-40 fős utánpótlásának volt köszönhető.

Valenciában viszonylag könnyű volt tájékozódni (köszi GoogleMaps), viszont a szállásra bejutni kicsit nehézkes volt. Airbnb-n keresztül foglaltunk szobát, így a házigazdának kellett volna beengedi, de ő nem volt ott a lakásnál, a kopogásra, csöngetésre senki nem reagált és telenfonon sem tudtuk elérni a szállásadónkat. Szerencsére egyikünk sem szívbajos, addig leültünk egy közeli kávézóban és vártuk, hogy mi lesz. 10 perc múlva megjelent a házigazda egyik barátja és beengedett minket, úgyhogy nem kellett az estét hostelben töltenünk. A kipakolás és egy kis pihenés után elindultunk a városba, hogy megkóstoljuk a paellát, a tipikus spanyol ételt, ami Valenciából származik. A rizses egytálételt serpenyőben készítik az eredeti recept szerint csirkével és nyúlhússal, viszont mi a Spanyolországban inkább elterjedt változatát kóstoltuk meg tenger gyümölcseivel. Bár kicsit drága volt, de megérte, életem egyik legfinomabb ételét ettem ott.

Másnap korán keltünk, hogy minél több látványosság megtekintése férjen bele a napunkba. Az Oceanogràfic-nál kezdtünk, ami Európa legnagyobb óceánparkja. Bár a belépő drága volt, fejenként 30 euró, nagyon megérte. Különböző állomásokon keresztül lehetett megismerni az óceánok élőlényeit. Voltak halak, fókák, pingvinek, flamingók, cápák, belugák, de a személyes kedvencem a delfin-show volt, mert megbizonyosodhattam róla, hogy mennyire intelligens és szeretetreméltó állatok. Tanulságos volt számomra a látogatás, mert rájöttem, hogy mennyi mindent nem tudok ezekről az állatokról és az óceánokról, viszont érdemes lenne ezen változtatni.

A következő állomásunk az Umbracle volt, ami egy félig nyitott, félig fedett park tele pálmafákkal és különböző növényekkel. Éjszakánként néha bulikat is rendeznek ott.

A park közvetlenül a Művészetek Városa (Ciudad de las Artes y las Ciencias) mellett található. A múzeumnak, mozinak, kiállításoknak otthont adó épületbe nem mentünk be, mert még sok látnivaló volt, de kívülről megcsodáltuk, gyönyörű, modern épülete van!

Egy kiadós ebéd után a belváros felé vettük az irányt, ahol megnéztük a Selyembörze épületét, a katedrálist, a főteret, a bikaviadalok arénáját, és még pár kisebb teret. A vacsorát egy étteremben fogyasztottuk el, megkóstoltuk Valencia egyik másik tipikus ételét, az esgarraet-et. Ez a fogás paprikából, fokhagymából, olivaolajból és tőkehalból áll, kinézetre nem valami csábító, az íze nem rossz, de nekem az állaga miatt nem igazán fogott meg.

Másnap délelőtt a Central Market-ban kezdtük a napot egy reggelivel, majd koktéloztunk egy Skybar-ban, ahonnan csodás kilátás nyílt a főtérre és a környékre.

Ezután a tengerpart felé vettük az irányt, ahol kagylókat gyűjtöttünk és sétáltunk a homokos parton.

Az ebéd után nagyon elálmosodtuk, így úgy döntöttünk, pihenünk 1-2 órát a szálláson, de estefelé megint a belvárosban kötöttünk ki. Utolsó nap sajnos kevés időnk volt, így már csak egy reggelire volt idő, mielőtt elindultunk a repülőtér felé.

Mindkettőnknek nagyon megtetszett Valencia, nagyon sokoldalú város. Vannak modern épületei, történelmi városrésze, külvárosa, és kis keskeny utcái is. Csodaszép volt a narancsfák alatt sétálni, amik a legtöbb utcát díszítették és még az időjárással is szerencsénk volt, bár az év legnagyobb részében napsütéses idő jellemző a városra.

Mindenkinek ajánlom, ha tehetitek, látogassatok el, ti is bele fogtok szeretni a városba!

Eszti