Ebben a bejegyzésben olyan dolgokat gyűjtöttem össze, amik magyarként meglepőek voltak számomra Spanyolországban. Következzen a lista:

• Az idő értelmezése: Sajátosan értelmezik a megbeszélt időpontokat, általában fél órát rá kell számolni az eredeti időpontra, ha találkozóról van szó, de a tanórákon is 10 perccel az eredeti kezdés után jelennek meg a tanárok. A napirend is kicsit más, nekik teljesen természetes este 11 körül nekiállni főzni, mosni, takarítani, ami nekem nagyon furcsa.
• Nem beszélnek angolul: Ez általánosságban elmondható a spanyolok nagy részéről, de nem azért nem beszélnek, mert nem akarnak, hanem mert nem tudnak. Ami leginkább ledöbbentett, hogy a bevándorlási hivatalban sem beszéltek angolul, sőt, angol feliratot sem találtunk sehol.
• Kedvesek és közvetlenek az emberek: Szeretnek csevegni, könnyű velük szóba elegyedni, bár ez nem gyakran történik meg, mert nem tudok olyan jól spanyolul. Kedvesek egymással és segítőkészek, egyszer például sorban álltunk az egyik üzletben és megnyílt a mellettünk lévő kassza, de a mögöttünk álló család ahelyett, hogy gyorsan átsorolt volna, megkérdezte, hogy szeretnénk-e előre menni, mivel látták, hogy kevesebb terméket szeretnénk vásárolni. Ez otthon nem gyakran történt meg velem.
• Nyugodtak, nem rohannak: Nem nagyon látni az utcán rohanó embereket, inkább nyugodtan ücsörgő, olvasgató, kávézgatókat, a nap bármely szakában.
• A családok együtt mennek mindenhova: Furcsa volt látni, hogy a bevásárlóközpontokban sokan babakocsival közlekednek, elviszik az egész kis gyerekeket is magukkal, de péntek-szombat esténként is együtt mennek a családok a belvárosba, a szülők beszélgetnek a baráti társaságukkal, a gyerekek pedig a közelben játszanak egymással.
• Nem adnak borravalót az éttermekben: Náluk ez nem szokás.
• A lakáson kívül teregetnek: Nagyon furcsa volt és még mindig nem tudom megszokni, hogy az ablak előtti teregetőre kell kitenni a vizes ruhát. Ez főleg azért van, mert a spanyol lakásokban nagy a páratartalom és ezt nem akarják még növelni.
• Nem vigyáznak a kocsijukra: Szinte az összes autón van karcolás, horpadás, ami feltűnő, de az itteni közlekedési rendszert elnézve nem vagyok meglepve. De persze sokan vannak azok is, akik odafigyelnek a kocsijukra.
• Vékonyak a falak: Áthallatszik minden zaj, ami a lakásban keletkezik, sokszor még a felső szomszédot is hallom, ahogy porszívózik, de a nappaliból például a mellettünk lévő lakásban zajló párbeszédeket is tisztán lehet érteni.
• Mozgólépcső, lift a városban: Mivel Santander elég dimbes-dombos, megkönnyítették a lakók életét és a városban több helyre is mozgójárdát, mozgólépcsőt és felvonókat szereltek be, amiket mindenki ingyen igénybe vehet.
• Nincs fűtés: Nagyon hideg van a lakásokban, nem igazán fűtenek, így otthon is pulcsiban, papucsban van mindenki.
• Nagyobb figyelmet fordítanak a szelektív hulladékgyűjtésre, mint otthon: Sok helyen van szelektív hulladékgyűjtő edény kihelyezve, nem csak az utcán, hanem például az egyetemen is, illetve nagyobb konténerek is vannak a forgalmasabb pontokon, ahol olajat, régi elektronikus készülékeket és hasonlókat lehet leadni.

 Persze lehet, hogy másnak más tűnik fel, számomra ezek voltak a legkiemelkedőbbek.

Eszti